Interjúk a fogyatékos emberekhez fűződő
attitűdökről
I.
interjú
1. Hány
éves vagy?
71 éves vagyok.
2. Hol
laksz és hol laktál régebben?
Itt laktam először Hantoson, aztán Pesten egy jópár
évig és azóta, ’65 óta itt lakom, ebben a kicsi faluban.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
Nem tudom. Én csak így sajnálom a fogyatékos
embereket, amilyenek.
4. Kik
tulajdonképpen a fogyatékos emberek?
Milyen fogyatékosságtípusokat ismersz?
Hát én legjobban ezeket a kis down kóros gyerekeket
sajnálom, legtöbbet őket mutogatják meg ezeket a vakokat szoktam látni. Meg
ezek annyira ööö a mozgáskorlátozottak.
5. Ismersz/ismertél-e
fogyatékos embert? Esetleg dolgoztál –e együtt velük?
Nem, mert régen ilyen nem volt.
6. Hallottál-e
már az integrációról, vagyis hogy a fogyatékos gyerekek együtt tanulnak,
dolgoznak az épekkel?
Hallani hallottam róla, de nem nagyon találkoztam
vele. Nem nagyon alkalmazzák őket, nem nagyon akar velük senki dolgozni.
7. Tegyük
fel, hogy még dolgoznál, és meg tudnád hogy a te munkahelyeden alkalmazni
fognak egy vak embert mondjuk? Akkor hogy reagálnál rá? El tudnád mondjuk
képzelni, hogy el tudja végezni azt a munkát?
Hát nem tudom, hogy végezné el. De a mai modern
világban gondolom vannak olyan modern akármik is, hogy el tudja végezni meg hát
az ember persze úgy segítené.
8. Hallottál
már arról, hogy nagy intézményekből kisebb lakóotthonba költöztetik a
fogyatékos embereket?
Hát erről már hallottam és akkor nagyon
ellenségesek velük szemben, hogy oda ne rakjanak ilyen gyereket meg
felnőtteket, mert félnek tőlük. Hát sok helyen van ez.
Megszűntek az ilyen nagy intézmények, nem tudják
hova rakni ezeket a fogyatékos embereket, a szüleikkel élnek, akinek van
szülője, elég agresszívan viselkednek, aztán a környezetük meg fél tőlük. Ott
is ami volt Vízivárosban. (Megjegyzés: Székesfehérvár egyik városrésze) Megtámadta az embereket, meg megpofozta őket,
meg megverte őket az utcán.
9. És
hogyha ide Hantosra költöznének ilyen embereket, akkor lakóotthonba, akkor hogy
reagálnál rá vagy szerinted a többiek itt a szomszédságban?
Szerintem a szomszédok nem nagyon szeretnék azt,
itt amilyenek.
II.
interjú
1. Hány
éves vagy?
48 éves vagyok.
2. Hol
laksz és hol laktál régebben?
Hantoson laktam egész életemben.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
(Hosszú csend.) Nem tudom így, előbb gondolkoznom
kell rajta. (…) Gondolkodom, gondolkodom. Hát hogy vagy sérült vagy szellemileg
vagy a mozgásában.
4. Kik
tulajdonképpen a fogyatékos emberek?
Milyen fogyatékosságtípusokat ismersz?
Mozgássérült, oxigénhiány miatt sérült, akkor
valamilyen betegség miatt szerzett, például stroke után, veleszületett,
szellemileg sérült emberek, most hirtelen nem jut több eszembe.
5. Ismersz/ismertél-e
fogyatékos embert?
Munkámból kifolyólag (megj.: gondozónő egy
szociális otthonban) igen.
- Milyen fogyatékos emberek vannak a munkahelyeden?
- Szellemi, enyhén szellemi fogyatékos, és testi
fogyatékos a legtöbb, stroke után, agyvérzés után. Van olyan is, például a
Vincze Sándor, aki eleve úgy született, érdekesen megy, de nem tudom pontosan,
mi a betegsége.
6. És
dolgoztál már együtt esetleg fogyatékos
emberrel?
- Nem emlékszem, vagyis, de, igen, a Margit, az
egyik takarítónő enyhe szellemi fogyatékos.
- Hogy viszonyultok hozzá, be tud illeszkedni?
- Igen, alapvetően befogadjuk. Kedves lány, finom
sütiket szokott hozni. De vannak nehézségek.
Vannak ilyen bónái, időnként hangosan énekelnek, akkor békén kell őt
hagyni. Másképp kell őt kezelni, finomabban bánunk vele. Például ha rászólnék,
mint nem tudom, nem csinálta meg rendesen a munkát, biztos zengene az egész
intézet.
7. Hallottál-e
már az integrációról?
- Igen.
- És mit hallottál róla?
- Hát hogy nem akarják elkülöníteni őket a
társadalomtól, hanem hogy jobban beilleszkedjenek, munkahelyeket teremtsenek
nekik.
- Szerinted ez milyen, hogy így most nem különítik
el, hanem együtt tanulnak az iskolában vagy épp együtt dolgoznak?
- Hát ez az önbecsülésüknek is jót tesz.
8. Szerinted
milyen lehetőségei vannak egy fogyatékos embernek a munkavállalásra?
Hát nehéz a helyzetük. Sok embernek amúgy sincs
munkája.
9. Hallottál
már arról, hogy nagy intézményekből a fogyatékos embereket kisebb
lakóotthonokba költöztetik?
- Igen, tőled. (nevetés) De olvastam róla a Nők
Lapjában.
- És mit írnak róla?
- Hát hogy ilyen lakóházakba segítséggel. Egy
gondozó kijár hozzájuk naponta és akkor ellenőrzi azért őket, hogy
takarítanak-e, mosnak-e, főznek-e rendesen, tudod.Meg vannak olyan házaspárok,
hogy mind a ketten testi fogyatékosok vagy mind a ketten vakok, de van egy
egészséges gyerekük. Például enyhén szellemi fogyatékosokhoz a gondozó minden
nap kijár és akkor ellenőrzi, hogy rendesen kitakarítottak, kimostak, főztek
maguknak, arra költötték a pénz, amire kell, nem… ilyenről már olvastam.
- És ez szerinted bárkinél működhet?
- Ááá, nem.
10. És
ha esetleg a te lakhelyedre költöznének ilyen fogyatékos emberek, akkor hogy
fogadnád őket vagy a körülöttünk lévő emberek hogy fogadnák, ha itt is
létesülne ilyen?
- Hát én
biztos segítenék, de hát őőő hallottam róla, hogy sok helyen ellenállás van
ezzel szemben, hogy nem engedik. Vannak, akik nem jól fogadják. Nem olyan az
elfogadóképességük.
III.
interjú:
1. Hány
éves vagy?
- 65.
2. Hol
laksz?
- Hantos.
- Mindig is itt laktál vagy máshol is laktál
régebben?
- Hantoson igen.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
- ...Hát…
- Amire így elsőként bevillan?
- …Nem tudom mit mondjak, Fannika.
4. És
kik tulajdonképpen a fogyatékos emberek? Milyen fogyatékosságtípusokat, -fajtákat ismersz?
- Mozgásában korlátozott, például itt az utcában is
van a Timikének az oxigénhiánnyal született fia. Pelenkázzák még most is, most
már három évesnél több. (Így is mondhatom vagy majd kijavítod?)
-(Mondhatod.) És még tudsz másik típust vagy
fajtát?
- Nincs olyan itt ebbe a faluba.
5. És
ismersz még a Timi gyerekén kívül fogyatékos embert?
- Hát a rokonságban is volt, de már elhunyt.
- Neki milyen fogyatékossága volt?
- Ő Down kóros volt.
- És ő intézetben élt vagy a családjával?
- Hát a családjával élt sokáig, mikor már anyukája
olyan idős volt, akkor került el Alapra ilyen intézetbe.
- És ő be tudott illeszkedni az itteni iskolába meg
később így a…
- Ő nem járt iskolába se, neki akkora mértékű volt,
hogy nem tudott tanulni.
- És akkoriban volt lehetőség, hogy fejlesszék őt?
- Hát akkoriban lehet, hogy lett volna, ha de akkor
még szegénység volt végül is itt faluhelyen. Nem tudták volna biztosítani ezt a
szülők. Már nem úgy, mint amikor a Timike, az unokatestvéremnek a lánya ugye született, az meg a Csernobil miatt.
Akkor sok ilyen gyerek született. Hallássérült, nyitott gerinccel és akkor
annak a, őneki már volt lehetősége arra, hogy felvitték a Pethő Intézetbe,
mikor észrevették, hogy nagyot hall és akkor odahordták el minden héten,
bentlakó volt.
- És ő azóta már felnőtt?
- Azóta felnőtt, igen. Megtanult írni, olvasni,
leérettségizett.
- És talált munkahelyet?
- Munkahelye az volt már neki, de nagyon nehezen
tud elhelyezkedni. Most Fehérváron van
és ott Székesfehérváron sem tud munkát kapni.
6. És
hallottál már róla, hogy az iskolában tanulnak a fogyatékos gyerekek az
épekkel?
- Hát itt ebbe a faluba nincs olyan. De itt is van
egy olyan osztály, ahol a kevésbé.. hát fölzárkóztatás van. Aki fogyatékos, olyan nincs, csak az hogy
gyöngébb, nem tud tanulni. Ez a fölzárkóztató vagy nem tudom, minek nevezik
ezt, ez Hantoson működik, arra vannak képzett pedagógusok. Próbálják
fölzárkóztatni az egészséges gyerekekhöz vagy a kezelhetőbb gyerekekhöz.
7. És
mit gondolsz a fogyatékos emberek munkavállalásáról? Mennyire van rá nekik
lehetőségük?
- Hát aki így tud közlekedni busszal, mert buszok
járnak munkahelyekre, van egy-két olyan cég Fehérváron, ahol kapnak munkát, de
csak az, aki igazán tud mozogni. Esetleg betegség miatt lett olyan, hogy nem
olyan, mint egy egészséges ember, viszont kevesebb ami a tehetségükből adódik
azt el tudja végezni. De hát ez csak Székesfehérváron van ilyen lehetőség.
8. És
hallottál róla, hogy nagyobb intézményekből kisebb lakóotthonokba költöztetik a
fogyatékos embereket?
- A hangfelvétel itt megszakad.
IV.
interjú
1. Hány
éves vagy?
- 21
2. És
hol laksz?
- Nagyvenyimen.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
- Hát az jut róla eszembe, hogy öhm hogy valaki nem
olyan, mint az átlag embereknek.
4. És
kik tulajdonképpen a fogyatékos emberek? Milyen fogyatékosságtípusokat ismersz?
- Hát vannak értelmileg fogyatékos emberek, testi
fogyatékos emberek, meg vannak Down szindrómások is. Több nem jut most eszembe.
5. Ismersz
vagy ismertél korábban fogyatékos embert?
- Hát így névről meg látásból ismerek egy Áron nevű
Down szindrómás gyereket.
- És beszélgettél már vele vagy mit tudsz róla?
- Nem sokat tudok róla, csak láttam jó párszor a
buszon.
- És rajta kívül ismersz még mást?
- Nem, nem ismerek mást.
6. És
hallottál már az integrációról?
- Hát egy nagyon keveset hallottam mostanában.
- És mi az a nagyon kevés?
- Hát az, hogy eddig otthonba laktak a vagy hogy is
van ez?
- Mármint te most arra gondolsz, hogy nagy
intézményekben laktak és most kis lakóotthonba költöznek?
- Jaj, igen, csak most azt nem tudom, hogy akkor
nagyból kicsibe vagy akarják őket átrakni vagy fordítva?
- Nagyból kicsibe és nem ezt hívják integrációnak.
Ez egy másik kérdés lett volna, de ha már itt tartunk, akkor mit szólsz hozzá,
hogy nagyból kicsibe költöztetik?
- Hát arról, nem tudom.
- Kitől hallottál erről?
-Tőled.
- És mit tudsz erről a folyamatról?
- Hát azt nem igazán tudom, hogy a folyamata ennek
hogyan zajlik, csak azt, hogy mi a kezdőpontja meg a végpontja.
- És mondjuk, mit szólnál hozzá, hogyha ilyen kis
lakóotthont pont Nagyvenyimen létesítenének? Hogy fogadnád? Hogy reagálnának
erre körülötted más emberek?
- Én nem tartanám a településre nézve ezt
hátrányosnak, de biztosan vannak a falubeliek között, akiknek erről más a
véleményük. Mert mindenkinek más a véleménye.
7. És
mit gondolsz a fogyatékos emberek munkavállalásáról?
Hát ez lehet, hogy semmitmondó vélemény lesz, de
nagyjából ez a véleményem róla, hogy vannak olyan munkakörök, amiket be tud
tölteni az ember attól függetlenül, hogy ilyen vagy olyan fogyatékossága van,
hogyha olyan emberről és munkáról van szó, ami nem hátrány a munka
szempontjából, hogy milyen a fogyatékossága, akkor semmi bajom nincs vele.
8. És
hallottál már arról, hogy az iskolában együtt tanulnak a fogyatékos gyerekek az
ép gyerekekkel?
- Nem halottam róla.
- Nálatok nem volt ilyen még általánosban?
- Olyan nem volt-e, hogy együtt tanult velünk
fogyatékos gyerek vagy hogy erről lett volna szó?
- Mindkettőre gondoltam.
- Egyikre sem emlékszem, mintha lett volna.
- És szerinted mik lehetnek az előnyei, hátrányai
ennek az együtt nevelésnek, együtt tanulásnak?
- … Hát most erről gondolok kétfélét is. Az egyik az, hogy ha az értelmileg fogyatékos
gyerek nehezebben tanul, akkor lehet hogy az egész osztály emiatt lassabban
halad a tananyaggal, viszont nem feltétlenül biztos az, hogy egy fogyatékos
gyereknek nehezebben megy a tanulás, lehet hogy testileg fogyatékos és
értelmileg nincs baja vagy lehet az értelmének éppen más a baja, tanulásban meg
tök jó és akkor meg nem pont úgy van, ahogy az előbb mondtam.
V.
interjú:
1. Hány
éves vagy?
- 14
2. Hol
laksz és hol laktál régebben?
- Mindig Budapesten laktam.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
- Szellemi vagy testi fogyatékos, akinek nincs meg
a fél keze vagy tolószékes, vagy pedig kicsit olyan furcsábbak vagy olyan… nem
tudom körbe írni őket.
4. Kik
tulajdonképpen a fogyatékos emberek, milyen fogyatékossági típusokat ismersz?
- Autisták, a szellemileg fogyatékosok (értelmileg
akadályozottak) van a testileg fogyatékos, mozgássérült emberek, akkor
érzékszervileg sérültek, szem, fül, ezeket ismerem.
5. Ismersz
vagy ismertél e fogyatékos embert?
- Ismerek, ott van Szabi.
6. Dolgoznál-e
együtt Velük?
- Attól függ, hogy hogy szóval most úgy lenne a
kérdés, hogy bemegyek a boltba és ott dolgozom és akkor a mellettem lévő
dolgozó, aki a kollégám az mondjuk szellemileg fogyatékos, úgy nem biztos, de
mondjuk úgy, hogy kerekesszékben van, vagy valamilyen ilyen testileg
fogyatékos, azokkal igen.
7. Hallottál
e már az integrációról?
- Igen , hallottam, mert volt az iskolában egy
gyerek, aki kicsit ilyen testileg fogyatékos volt, mozgássérült.
8. Mit
gondolsz az integrációról, szerinted ez jó dolog?
- Attól függ, mert hogyha mondjuk egy gyereket
beraknak a többi „normális” gyerek közé, akkor lehet, hogy neki nem lesz jó.
- Szerinted miért nem lesz jó?
- Mert nem fogadják el a többiek vagy pedig
egyszerűen csak nem tudja tartani az a színvonalat.
- Szerinted az a fogyatékossággal élő gyereken vagy
inkább a többieken múlik, hogy nem fogadják el?
- Nagyjából a többiek miatt lehet.
- Szerinted nem jó azoknak a gyerekeknek, hogy a
többiekkel együtt járnak iskolába?
- Lehet, hogy ők ott úgy érzékelik, vagy gondolják,
hogy ott nekik jó, olyan osztálya van, akik szeretik, akkor neki ott nagyon jó
lehet, meg, hogyha tud normálisan tanulni, mert nem kap semmilyen rossz tanárt,
vagy jól érzi ott magát akkor igen, de hogy ha azt érzi, hogy neki ott nem jó,
akkor nem jó.
- Segítenél e egy ilyen gyereknek abban hogy
beilleszkedjen, vagy esetleg a tanulásban, vagy lennél e a barátja?
- Lennék a barátja, picit nehéz lenne még
megszokni, de elmenne.
- Te, hogyha lenne egy kerekesszékes osztálytársad,
akkor te nem nevetnéd ki, vagy kicsúfolnád vagy esetleg segítenél neki, amiben
csak tudsz? Mondjuk, beszélnél a többi barátoddal, hogy ők se bántsák?
- Dehogy nevetném ki! Tudnák segíteni. (Beszélne a
barátaival, elküldené őket a ...)
9. Mit
gondolsz a fogyatékos emberek munkavállalásáról a felnőtt világban? Szerinted
jó, hogy dolgoznak, kapnak munkát?
- Lehet, hogy nekik jó, mert foglalkoztatják őket,
tudnak fejlődni, meg jó, hogy el tudják kezdeni az életet. Meg, ha meg tudja
csinálni, ami a munkája, akkor jó.
10. Hallottál
már arról, hogy az intézményekből kisebb lakóotthonokba költöztetik a
fogyatékos embereket?
- Nem hallottam.
11. Ha
a te lakhelyed közelébe költözne egy ilyen ember lakóotthonba, akkor te, hogy
reagálnál rá? Vagy a szomszédság hogy reagálna rá?
- A mostani szomszédság elég rosszul. Mi a
családom, elfogadnánk őket. Itt él, el kell fogadni, kell hozzá alkalmazkodni.
12. Mit
gondolsz te a fogyatékossággal élő emberek gyerekvállalásáról?
- Hogyha nem annyira súlyos, meg ha kapnak
segítséget, támogatást, akkor igen, meg ha felnő és teljesen egészséges, ép a
gyerek, akkor ő is tud segíteni, meg gyerekkorba is, akkor az jó lehet, de
segítség nélkül nem.
VI.
interjú:
1. Hány
éves vagy?
- 19
2. Hol
laksz és hol laktál régebben?
- Budapesten lakok, Káposztásmegyertől nem messze.
3. Mi
jut arról a szóról elsőként eszedbe, hogy fogyatékosság?
- Nehéz kérdés, mondjuk az, hogy valamilyen szinten
korlátozott, akár, mondjuk, ha testi fogyatékos, akkor nyilván mozgásban, ha
szellemi, akkor a tanulásban, vagy mindenféle munkák elvégzésében.
4. Kik
szerinted a fogyatékos emberek? Milyen fogyatékossági típusokat ismersz?
- Vannak a testileg fogyatékosok, vannak akik
szellemileg, és nyílván annak is van több formája, mondjuk valamilyen genetikai
ok miatt vagy valami komplikáció miatt, ami mondjuk terhesség alatt lépett fel
vagy azok is, akik valamilyen érzékszervük, például nem megfelelően működik,
például siketek, vakon, némák, siketnémák.
-
Ismersz vagy ismetél e fogyatékos
embereket?
- Igen, persze, sőt egészen közeli ismerőseim is
vannak, mert két unokatesóm is fogyatékos, az egyikük autista. A másik pedig,
róla igazából sokáig nem tudtam, hogy mi a baja, a szüleim mondták, hogy
igazából, amikor született volt egy pár perces oxigénhiány vagy valami ilyesmi
és akkor hát igazából neki csak annyi a baja, hogy mondjuk nem tud olyan
gyorsan tanulni, vagy bizonyos bonyolultabb dolgokat megtanulni, a másik
viszont, ő elég súlyos, nem tud beszélni rendesen. Meg voltam ilyen
intézetekben, ahol találkoztam fogyatékosokkal.
5. Hallottál
e már az integrációról?
- Igen de, kicsit más kontextusban, mi az egyik
egyetemi órán beszéltünk erről, de akkor inkább az ilyen cigányság kapcsán
került föl, és ugye az a lényege, hogy az egészségesek közé kell tenni őket és
akkor úgy nevelni, hogy ezáltal kicsit feljebb tudjuk őket tornászni, vagy
kicsit feljebb hozzák őket.
6. Mit
gondolsz az integrációról?
- Igazából csak hallottam, hogy ez mindkét félre
előnyös, mert egyrészt az egészségesek felől egy ilyen szociális érzékenységet
alakít ki, a fogyatékosok pedig jobban be tudnak illeszkedni a társadalomba.
VII.
interjú:
1. Hány éves Ön?
- 39.
2. Hol lakik és hol lakott régebben?
- Budapesten laktam egész életemben.
3. Mi jut arról a szóról elsőként eszébe, hogy fogyatékosság?
- A terhesség alatti szűrővizsgálatok fontossága.
4. Ön szerint kik a fogyatékos emberek? Milyen
fogyatékosságtípusokat ismer?
- Nem tudom pontosan, hogy a
különböző fejlődési rendellenességek mikortól számítanak fogyatékosságnak.
Szellemi és testi fogyatékosság.
5.
Ismer/ismert-e fogyatékos embert/ embereket? Esetleg dolgozik-e
vagy már dolgozott-e együtt velük?
- Nem
6.
Hallott-e már az integrációról, (vagyis a fogyatékos gyerekek
együtt tanulnak az épekkel)?
- Igen
7.
Mit gondol a fogyatékos emberek munkavállalásáról?
- Lehetőséget kell nekik adni a
munkavállalásra, illetve támogatni kell a számukra munkát biztosító cégeket.
8.
Hallott már arról, hogy nagy intézményekből kisebb
lakóotthonba költöztetik a fogyatékos embereket?
- Nem
9.
Hogyha ide, a te lakhelyedre költöznének ilyen emberek egy
lakóotthonba, akkor hogyan reagálna Ön rá, vagy véleménye szerint a többiek itt
a környéken hogyan reagálnának?
- Engem
nem zavarna, a környékén élők véleményéről sajnos nem tudok nyilatkozni.
VIII.
interjú:
1. Hány éves Ön?
- 28.
2. Hol lakik és hol lakott régebben?
- Jelenleg
Budapest, korábban Nagykálló.
3. Mi jut arról a szóról elsőként eszébe, hogy fogyatékosság?
- Down-szidróma
4.
Ön szerint kik a
fogyatékos emberek? Milyen fogyatékosságtípusokat ismer?
- Szellemi és testi fogyatékosság.
5.
Ismer/ismert-e fogyatékos embert/ embereket? Esetleg
dolgozik-e vagy már dolgozott-e együtt velük?
- Igen, de nem
dolgoztam eddig fogyatékos emberekkel
6. Hallott-e már az
integrációról, (vagyis a fogyatékos gyerekek együtt tanulnak az épekkel)?
- Igen
7. Mit gondol a
fogyatékos emberek munkavállalásáról?
- Teljes mértékben
támogatom.
8.
Hallott már arról, hogy nagy intézményekből kisebb
lakóotthonba költöztetik a fogyatékos embereket?
- Nem
9. Hogyha ide, a te
lakhelyedre költöznének ilyen emberek egy lakóotthonba, akkor hogyan reagálna
Ön rá, vagy véleménye szerint a többiek itt a környéken hogyan reagálnának?
- Nem zavarna, viszont
nem vagyok benne biztos, hogy mindenki elfogadná a környéken.
IX.
interjú:
1. Hány éves Ön?
- 46.
2.
Hol lakik és hol
lakott régebben?
- Jelenleg Veresegyházon, előtte Dunakeszin illetve
Budapesten.
3. Mi jut arról a szóról elsőként eszébe, hogy fogyatékosság?
- Kerekeszék.
4. Ön szerint kik a fogyatékos emberek? Milyen
fogyatékosságtípusokat ismer?
- A fogyatékkal élők, akik
valamilyen testi vagy szellemi fogyatékosság miat nem tudnak 100%-os életet
élni. Testi és szellemi fogyatékosság.
5.
Ismer/ismert-e fogyatékos embert/ embereket? Esetleg
dolgozik-e vagy már dolgozott-e együtt velük?
- Nem
6.
Hallott-e már az integrációról, (vagyis a fogyatékos gyerekek
együtt tanulnak az épekkel)?
- Hallottam.
7.
Mit gondol a fogyatékos emberek munkavállalásáról?
- Támogatom.
8.
Hallott már arról, hogy nagy intézményekből kisebb
lakóotthonba költöztetik a fogyatékos embereket?
- Nem.
9.
Hogyha ide, a te lakhelyedre költöznének ilyen emberek egy
lakóotthonba, akkor hogyan reagálna Ön rá, vagy véleménye szerint a többiek itt
a környéken hogyan reagálnának?
- Engem nem
zavarna, szerintem a környékemen élőket sem.
X.
interjú:
1. Hány éves Ön?
27
2.
Hol lakik és hol
lakott régebben?
- Szekszárd,
Budapest…
3. Mi jut arról a szóról elsőként eszébe, hogy fogyatékosság?
- Szűkebb életlehetőségek.
4. Ön szerint kik a fogyatékos emberek? Milyen
fogyatékosságtípusokat ismer?
- Az értelmileg vagy testileg eklatánsan
korlátozottak. A szellemi fogyatékosok között vannak enyhén, közepesen és
súlyosan fogyatékosak, a testiek között például mozgás- vagy hallássérültek.
(Tudok róla, hogy utóbbiak nem szeretik, ha fogyatékosnak nevezik őket.)
5.
Ismer/ismert-e fogyatékos embert/ embereket? Esetleg
dolgozik-e vagy már dolgozott-e együtt velük?
- Van egy fél szemére
vak rokonom, ismerek több mozgáskorlátozottat. Találkoztam már értelmi
fogyatékosokkal is nyilván, ám velük sok dolgom nem volt.
6.
Hallott-e már az integrációról, (vagyis a fogyatékos gyerekek
együtt tanulnak az épekkel)?
- Csak problémás
magatartású/rosszul tanuló gyerekek integrációjáról hallottam, azonban minden
empátiám ellenére nem tartom szerencsés ötletnek. Ez mindkét fél számára
kellemetlen, és szerintem előnytelen is: az erősek lenézik a gyengéket, a
gyengék lehúzzák az erőseket. A testi fogyatékosok integrációja persze más
tészta.
7.
Mit gondol a fogyatékos emberek munkavállalásáról?
- Meg kell találni és
biztosítani kell számukra a megfelelő és kielégítő foglalkozást. Ki mire képes
és hajlamos.
8.
Hallott már arról, hogy nagy intézményekből kisebb
lakóotthonba költöztetik a fogyatékos embereket?
- Hajléktalanok kisebb
lakóotthonba költöztetéséről hallottam csak – az ilyesmi jól és rosszul is
elsülhet.
9.
Hogyha ide, a te lakhelyedre költöznének ilyen emberek egy
lakóotthonba, akkor hogyan reagálna Ön rá, vagy véleménye szerint a többiek itt
a környéken hogyan reagálnának?
- Ha más városokból
telepítenének ide fogyatékosokat, aligha találna egyöntetűen lelkes
fogadtatásra. Hajléktalanszállót építettek itt, és mindenki túlélte, sőt
érzésem szerint örülnek neki, hogy nem az utcán kell kerülgetni ezeket a
személyeket – még az is belefér, ha egy-egy csövest máshonnét fogadnak be,
viszont ha valami országos gyűjtőponttá válna a település, az azért komoly
ellenérzést váltana ki. Ehhez kicsi ez a város.